Gondolatnyi irodalom: lelkemet gyönyörködteti Vajda János verse.
Vajda János:Húsz év múlva
Mint a Montblanc csucsán a jég,
minek nem árt se nap se szél.
Csöndes szívem többé nem ég:
nem bántja újabb szenvedély.
Körültem csillagmilliárd
versenyt kacérkodik,ragyog.
Fejemre szórja sugarát:
azért még föl nem olvadok.
De néha csöndes éjszakán,
elálmodozva,egyedül-
Mult ifjuság tündér taván
hattyúi képed felmerül.
És ekkor még szívem kigyúl
mint hosszú téli éjjelen
Montblanc örök hava,ha túl
a fölkelő nap megjelen..